GYERMEKTARTÁSDÍJAT VAGY EGYÉB TARTÁSDÍJAT KELLENE BEHAJTANIA KÜLFÖLDÖN? – 4/2009/EU rendelet

A TANÁCS 4/2009/EK RENDELETE
(2008. december 18.)
a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről
és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről

A tartási problémák és a nemfizetések illetve a nem rendszeres fizetések az elvált szülők közötti legfőbb vitaforrás.

Halmozottan kerülnek elő a problémák a vegyes házasságok esetén illetve amikor a tartásra jogosult fél Magyarországra költözik és a kötelezett Olaszországban marad. A távolság és a különböző jogi szabályozás tovább nehezítik ugyanis a követelés érvényesítését, nem beszélve a végrehajtás során felmerülő gyakorlati buktatókról.

E tekintetben a Közösség már többek között elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletet, a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozatot, a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletet, a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvet, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletet, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”) szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

A 2009-es rendelet keretében ugyanakkor egyértelművé kellett tenni, hogy ezek a kollíziós szabályok csak a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogot határozzák meg, a tartási kötelezettségek alapját képező családi kapcsolatok megállapítására alkalmazandó jogot nem. A családi kapcsolatok megállapítására továbbra is a tagállamok nemzeti joga irányadó, idleértve a nemzetközi magánjogi szabályaikat is.

A tartási követelések gyors és hatékony behajtásának és az elhúzást célzó cselekedetek megakadályozásának biztosítása érdekében a tagállamokban hozott, tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatoknak elvben előzetesen végrehajthatóaknak kell lenniük. Helyénvalónak tűnt ezért e rendeletben rendelkezni arról, hogy az eredetileg eljáró bíróság a határozatot előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem rendelkezik az elrendelő határozat jogszabálynál fogva történő végrehajthatóságáról, valamint abban az esetben is, ha a határozat ellen a nemzeti jognak megfelelően jogorvoslattal éltek vagy élhetnek a továbbiakban.

A tartási kötelezettségre vonatkozó határozatok tagállamokban történő elismerésének egyetlen célja, hogy lehetővé tegye a határozatban meghatározott tartási követelés behajtását. Nem jelenti a határozat tárgyát képező tartási kötelezettségek alapjául szolgáló családi vagy rokoni kapcsolat, házasság vagy házassági rokonság tagállam általi elismerését.

A 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamokban hozott határozatok tekintetében e rendeletben rendelkezni kellett az elismerési és a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásról. Az eljárás kidolgozásához a 44/2001/EK rendeletben szereplő eljárásnak és az elismerés megtagadása alapjául szolgáló indokok szolgáltak mintául. Az eljárás meggyorsítása érdekében, illetve hogy a tartásra jogosult személy mielőbb behajthassa követelését, indokolttá vált rendelkezni arról, hogy a felhívott bíróság – a különleges körülmények esetét kivéve – a meghatározott határidőn belül határozatot hozhasson.

Helyénvalónak tűnt továbbá a lehető legkevesebbre korlátozni a végrehajtás azon alakiságait, amelyek valószínűleg megnövelik a tartásra jogosult által viselendő költségeket. E célból e rendelet rendelkezik arról, hogy a tartásra jogosult nem kötelezett a végrehajtás szerinti tagállamban levelezési címmel vagy meghatalmazott képviselővel rendelkezni, ha ez a végrehajtási eljárás területén egyébként nem sérti a tagállamok belső szervezetét.

A végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó költségek csökkentése érdekében nem kérhető fordítás, kivéve ha a végrehajtást vitatják, illetve az iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül.

Annak érdekében, hogy a tartási követelések jogosultjai és kötelezettjei a legmegfelelőbb segítségnyújtásban részesüljenek, valamint, hogy a tartási követelések határokon átnyúló behajtása optimális módon leegyszerűsödjön, a központi hatóságok számára lehetővé kellett tenni, hogy beszerezzenek néhány személyes jellegű információt. E rendelet következésképpen kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy központi hatóságuk hozzáférhessenek ezen információkhoz azon hatóságoknál vagy közigazgatási szerveknél, amelyek szokásos tevékenységük keretében a vonatkozó információk birtokában vannak.

Indokolt azonban a hozzáférés feltételeinek meghatározását az egyes tagállamokra bízni. A tagállamoknak így ki kell tudniuk jelölni azokat a hatóságokat vagy közigazgatási szerveket, amelyek feladata a központi hatóság részére e rendelettel összhangban történő információátadás, ideértve adott esetben az egyéb információ-hozzáférési rendszerek keretében már kijelölt hatóságokat vagy közigazgatási szerveket is. A hatóságok és közigazgatási szervek kijelölésekor a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy központi hatóságuk hozzáférhessen az előbbiek birtokában lévő, e rendelettel összhangban kért információkhoz.

A tagállamoknak lehetővé kell tenniük azt is, hogy központi hatóságuk hozzáférhessen minden olyan egyéb jogi személytől kért információhoz, amely azok birtokában van és azok kezeléséért felelős.

A személyes adatokhoz való hozzáféréssel, azok felhasználásával és továbbításával összefüggésben meg kell felelni a tagállamok nemzeti jogába átültetett, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt követelményeknek.

Az eljárások költségeire figyelemmel rendelkezni kell egy igen kedvező költségmentességi rendszerről, azaz a 21 évnél fiatalabb gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségekkel kapcsolatos, a központi hatóságok útján indított eljárások költségeinek teljes átvállalásáról.

Következésképpen az Európai Unióban a 2003/8/EK irányelv értelmében hatályban lévő költségmentességi szabályok különleges szabályokkal lettek kiegészítve, külön rendszert hozva ezáltal létre a tartási kötelezettségekkel kapcsolatos költségmentességre. Ennek keretében a megkeresett tagállam illetékes hatóságának kivételes esetben be kell tudnia hajtani a költségeket a költségek alól mentesülő pervesztes kérelmezőtől, amennyiben annak anyagi helyzete ezt megengedi. Ez vonatkozik különösen arra az esetre,

ha egy jómódú személy rosszhiszeműen jár el.

E rendelet módosítja a 44/2001/EK rendeletet, és annak a tartási kötelezettségekre alkalmazandó rendelkezései helyébe lép. E rendelet átmeneti rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamoknak a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságra, az elismerésre, a végrehajthatóságra és a határozatok végrehajtására e rendelet alkalmazásának időpontjától kezdődően a 44/2001/EK rendelet rendelkezései helyett e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

Javasoljuk ezért kedves ügyfeleinknek, hogy amennyiben tartási igényük áll fenn olasz állampolgár személlyel szemben, forduljanak mielőbb irodánkhoz, hogy ezen új jogszabályi keretek között hatékonyabban és gyorsabban tudjanak érvényt szerezni jogos követelésüknek. Felhívjuk azonban figyelmüket, hogy a tartásra kötelezetett személynek a sikeres behajtás érdekében rendelkeznie kell lefoglalható vagyonnal vagy jövedelemmel, mert csakis ebben az esetben érhető el valós eredmény. A vagyonát elrejtő személyek ellen ugyannakor – amennyiben bizonyítható – büntetőfeljelentés is tehető.

Erről is tudjuk ügyfelünket tájékoztatni illetve, igény esetén, képviselni.