NEMZETKÖZI CSALÁDJOGI GONDOLATOK


A JOGELLENES GYERMEKELVITEL – 2.rész:

4. A szülői felügyeleti jogot megállapító határozat be nem tartása

Amennyiben a bíróságon már megszületett az ítélet, amely szabályozza a gyermekkel együtt nem élő szülő láthatási jogát, valamint annak idejét és mértékét pontosan rendezi, az az édesanya, aki ezt mégsem engedi az édesapának – azaz akadályozza az ítélet végrehajtását -, azt kockáztatja, hogy megvádolhatják a szülői felügyeleti jogot szabályozó ítélet be nem tartásával. A törvény bünteti azt, aki megkerüli, illetve akadályozza a polgári bíróság által meghozott határozat érvényesülését a gyermekre, vagy más rászoruló személyre vonatkozó felügyeleti vagy tartási tevékenységre vonatkozóan.
A kilátásba helyezett büntetés akár 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet, pénzbüntetés kiszabása esetén értékhatára 103 és 1.032 euró összegkereten belül mozog. (ld. Olasz Büntető törvénykönyv 388. § – Art. 388 cod. pen.)
A fent említett bűncselekmény (a kiskorú feletti szülői felügyeleti jogot rendező határozat be nem tartása) értelemszerűen akkor valósul meg, ha már van egy, a szülőket kötelező határozat, ez alapfeltétel. Nem valósulhat meg tehát a bűncselekmény, ha a szülőpár még nem fordult a bírósághoz a szülői felügyeleti jogok rendezését illetően, azzal együtt, hogy ha az arra vonatkozó, azt rendező határozat már kibocsátásra került, már lehetséges mindkét bűncselekmény elkövetése akár ugyanabban az időben.
A Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatából s kitűnik, hogy a helyzet nem mindig fekete és fehér, az adott helyzet mérlegelése szükséges az igazságos döntés meghozatalához. Iránymutatásul szolgálhatnak ezek a döntések (pl. Legfelsőbb Bíróság ítélete 36692/2007 számon – Cass. S.U. sent. n. 36692/2007), ezekből is látszik, hogy lehetséges árnyalni a helyzetet. Főszabály szerint a jogerős határozat végrehajtásának akadályozása bűncselekményt valósíthat meg. Ugyanakkor csupán egy átmeneti akadályozás a joggyakorlat alapján nem feltétlenül valósít meg bűncselekményt; a tényállás megvalósításához szükséges, hogy a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő csalárd módon eljárva visszatartással éljen, a saját kötelezettségének teljesítését (vagyis, hogy lehetővé tegye a szülői felügyeleti jogot nem gyakorló szülőnek a láthatási jog gyakorlását) szándékosan, rosszhiszeműen megakadályozza, akkor szegi meg a rá rótt kötelezettséget. Más bíróságok azonban, már egy mulasztás vagy nem azonnali engedés esetét is a bírói ítélet végrehajtásának akadályozásaként értékeli. Kizárt mégis a büntetőjogi felelősség megállapítása abban az esetben, amikor az ítélet végrehajtásának elmaradása a kiskorú jogos érdekében történik (gondolhatunk itt alkoholfüggő vagy erőszakos szülői magatartásra).

Íme néhány példa, amikor a bűncselekmény megvalósul:

• a szülői felügyeletet gyakorló szülő nem tájékoztatja a másik szülőt arról, hogy hová viszi magával a kiskorút a szünidő alatt és ezzel megakadályozza a másik szülőt a szokásos módon történő, bíróság által elismert láthatási jog gyakorlásában (nem valósul meg a bűncselekmény azonban olyan eljáró, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő esetében, aki rövid időre viszi el nyaralni a kiskorút, igaz anélkül, hogy a másik szülőt erről megfelelően tájékoztatná és ezzel egy alkalommal akadályt képez a szokásos, bíróság által elismert kapcsolattartás gyakorlásában);
• az egyik szülő úgy dönt, hogy megváltoztatja a kiskorú lakóhelyét, annak ellenére, hogy a bírói ítélet ezen aktushoz mindkét szülő beleegyezését megköveteli;
• a szülő, a szülői felügyeleti joggal nem rendelkező apa-gyermek találkozást oly módon akadályozza, hogy a lakóhelyét, elérhetőségét folyamatosan változtatja és erről nem, vagy nem megfelelően értesíti az édesapát;
• a szülői felügyeletet gyakorló szülő arra hivatkozva nem engedi a másik szülőnek a gyermekkel való találkozást, hogy a gyermek azt nem akarja, az ellen tiltakozott;
• A szülő, a másik szülő láthatási gyakorlásának idején a gyermekekkel együtt elhagyja az ismert lakóhelyét (vagy a megjelölt más találkozási pontot).

5. Az osztott szülői felügyelet megszüntetése

Még akkor is, ha ez nem automatikus, a fent tárgyalt bűncselekmény következményeként a másik szülőnek okozott kár maga után vonhatja, hogy a bíró felülvizsgálja az addigi közös szülői felügyeletet. A kárt szenvedett szülő kérheti, hogy a szülői felügyeleti jogot csak neki ítélje meg a bíróság. A joggyakorlat ismer olyan eseteket is, amelyek során előfordult, hogy az édesanya megsértette azon kötelezettségét, hogy zavartalanul lehetővé tegye az édesapa láthatását a gyermekkel, a konfliktusok közepette végül a bíróság kizárólagos felügyeletet ítélt meg az édesapának, aki az alapügy károsultja volt.

6. A károk megtérítése

Túl a feljelentés tényén és a szülői felügyeleti jog lehetséges (és esetleges) megvonásán, az édesanya, aki jogellenesen visszatartja/elviszi a kiskorút, azt is kockáztatja, hogy a bíróság kötelezi, hogy térítse mega az apának a neki okozott károkat. Ennek a tisztázására született a Legfelsőbb Bíróság következő ítélete: Legfelsőbb Bíróság ítélete 48086/18 számon (Cass. sent. n. 48086/18.). Az a szülő, aki jogellenesen visszatartja/elviszi a kiskorút, megfizeti a másik szülőnek a kárt az egyenlőség jegyében.
Az édesapa, aki feljelentette az édesanyát a kiskorú jogellenes elvitele/visszatartása okán vagy a szülői felügyeleti jogokról rendelkező bírói ítélet be nem tartása miatt, az anyagi és nem anyagi károkra tekintettel kártérítési és sérelemdíjra vonatkozó igénnyel élhet.

Szintézis – mit kockáztat tehát az édesanya, aki jogellenesen visszatartja/elviszi a kiskorú gyermeket?

A fentiekben részletezettek alapján az édesanya, aki jogellenesen visszatartja/elviszi a kiskorú gyermeket az édesapától, a következőket kockáztatja:
1. feljelentik a kiskorú jogellenes visszatartása/elvitele vádjával;
2. feljelentik, amiért nem engedi érvényesülni a bírói ítéletet, amivel az osztott szülői felügyelet meglétét is kockáztatja;
3. megvonhatják tőle, hogy a kiskorúval továbbra is ő élhessen együtt a (az együttélés megvonása);
4. megvonhatják tőle a rá vonatkozó az osztott szülői felügyeleti jogot és azt akár teljes mértékben az édesapnak ítélhetik;
5. a károk megtérítésére kötelezhetik az édesapa részére.
(Folyt. köv.)