Blog

Megugrott a kereslet a vidéki házak iránt. Köztük a toszkán birtokok.

Aki attól tartott, hogy a koronavírus miatt az ingatlanpiac további hanyatlásának leszünk tanúi, az bizony most melléfogott. A járvány eluralkodásával ugyanis családok ezrei döntöttek úgy, hogy ha már át kell térniük smart-workingre vagy home office-ra, akkor bizony szeretnének egy gyönyörű tengerpartra vagy egy szívmelengető havas tájra néző lakásból dolgozni vagy tárgyalni. A Covid egy teljesen új ritmust váltott ki az emberekből… szinte bukolikus hangulatot teremtett, ahol az emberek újra a természetközelségre vágynak, s egyre inkább eltávolodni kívánnak a nagyvárosok frenetikus zajától, szennyétől.
2020 első hónapjaihoz viszonyítva is, amikor a világjárványról még nem volt tudomásunk, vagy legalábbis határainktól távolinak tűnt, a kertesházak, sorházak és a zöldövezetben található ingatlanok kereslete országos viszonylatban 29%-kal nőtt.

A legnagyobb elvándorlás a városokból főként az északi megyékben, valamint Rómában volt regisztrálható, ahol szinte menekültek a kertkapcsolat nélküli ingatlanokból. Csak Lazio megyében például idén júliusban rég nem látott 37%-os növekedés volt a kertvárosi ingatlanok, valamint a vidéki kertes házak iránti keresletben a Covid előtti időszakhoz képest. Itt a legfelkapottabb vidék a Viterbo környéki lankás, panorámás övezet volt, amely nemcsak természeti szépségével, de középkori falvacskáival és a főváros relatív közelségével együtt vitte a prímet. Ezen a vidéken a kertes házak és vidéki nyaralók iránti kereslet 123%-kal emelkedett.
Ugyancsak kiemelkedően magas érdeklődés mutatkozott még a Langhe vidék, valamint Brescia és Brindisi környékén, no és hát a toszkán vidék is ismét reneszánszát éli.: csak a Firenze és Siena környéki vidéken (amely Chianti vidékként ismert) a kereslet növekedése 89%-os volt. Az északi tavakról nem is beszélve.

Az érdeklődés fókuszában egyébként olyan családok álltak, ahol a jövedelemkeresők önálló vállalkozók, professzionális szakemberek (mérnökök, közgazdászok, jogászok) akik miután kénytelenek voltak áttérni a home office alapú munkára, így a megszokottnál sokkal több időt töltöttek otthon a járvány első hullámának akut időszakában. Ezek a családok főként nagy alapterületű, kényelmes, közvetlen kertkapcsolatos, vagy egyenesen a természetben, a kis falvakban megbúvó házakat kezdtek el keresni, igényes panorámával és – ha lehetőség volt rá – medencével. Ezen ingatlanok átlagosan 350.000-400.000 euróért kerültek értékesítésre, a legtöbbjük már felújított állapotban. Sokan ezek között külön kérték, hogy ha lehetséges az ingatlanhoz tartozzon szőlő-, vagy olivaültetvény, mert jövőbeni céljuk olyan párhuzamos tevékenység beindítása, amely kiegészítő jövedelemként is szolgálhat az elkövetkező bizonytalan időkben.

A smartworking elterjedése az utóbbi hónapokban, valamint az emberek életstílusában bekövetkezett gyökeres változások a világjárvány hatására egyre több embert irányítottak kifelé a városokból, akik úgy gondolják, hogy lakhatásuk a post-Covid időszakban is minőségileg sokkal jobb lehet vidéken, mint a városokban. Ezeknek a középpontba került kisvárosoknak a mai életminősége és az életszínvonala is magasabb, mint a nagyvárosoké, főként, ha figyelembe vesszük az utóbbi évek infrastruktúrális beruházásait, valamint a nagyvárosokban elharapódzott drága négyzetméterárakat a B&B és AirBnb szektor viharos elterjedése miatt.

Emellett ugyancsak reneszánszukat élik azok a villák, illetve luxusingatlanok, amelyek a hatvanas-hetvenes évek nagy gazdasági felvirágzása idején épültek, nagy kertekkel, parkokkal, igényes kialakítással, valamint az elmúlt évtizedekben restaurált régi, többszázéves villák és rezidenciák, melyeket akár közös befektetésként is többgenerációs családok kezdtek ismételten felfedezni. Ezeknek az ingatlanoknak ugyanis a legnagyobb előnye és értéke éppen a nagy – külső és belső – terekben rejlik, amelyeket a mai építésű ingatlanok esetén már lehetetlen megtalálni. Itt a vásárlók általában 350-500 négyzetméter alapterület alatt nemigen nézelődnek, s a legtöbbjük kültéri medencét és belső spa-egység kialakítását is elvárja. Visszatért az igény emellett az ültetvényekre és a szőlő-, illetve olivatermelésre, amelyek még realisztikusabbá teszik az autentikus vidéki életet és a nagycsaládi dinasztiaszerű létet.

A járványhelyzet tehát egy egészen új keresletet alakított ki, ahol egy új vásárlói réteg kezdett egy teljesen új, az utóbbi évtizedekben leszállóágba került életstílust ismét fellendíteni egy teljesen újszerű hozzáállással.

Íme az ingatlanpiacon regisztált és az olasz családok “új területi átrendeződését” kifejező lista:

1. Viterbo +123%
2. Firenze +89%
3. Brindisi +75%
4. Arezzo +67%
5. Cuneo +55%
6. Grosseto +45%
7. Parma +40%
8. Roma +38%
9. Siena +35%
10. Rimini +20%
(Forrás: Business Insider, Italia, Economia)

Emellett nem szabad elfeledkeznünk a külföldi befektetések fellendüléséről az olasz piacon. A megváltozott utazási szokások, a bizonytalanság, a bizalmatlanság a szállodák és távoli tájak felé, ismét értéket adott a “saját nyaraló” fogalmának. S hol másutt keressen az emberfia nyaralót, mint a napsütötte Itáliában? Bármilyen tájat is szeressen a vevő, az olasz ingatlanpiac tökéletes kínálattal tud válaszolni: az elegáns északi tavaktól (Lago Maggiore, Lago di Como, Lago di Garda) a mediterrán szigetekig (Szardínia, Capri, Ischia vagy Elba szigete), a középkori falvaktól a tengerparti szórakozóhelyekig (San Gimignano, Bolgheri, vagy a déli Gallipoli és Polignano a Mare) bárhol bárki tud az igényeinek megfelelő ingatlant találni, ahová ebben a bizonytalan világban el tud menekülni és gyönyörködni a természetadta panorámában. Jelenleg többezer ingatlan vár új gazdára, s akár 45.000 eurótól bárki megvalósíthatja régi álmát egy saját mediterrán nyaraló megszerzésére.

Mert azt bizonyára mindenki tudja, hogy ennek a világjárványnak nem egy nap lesz vége és az oltás sem fogja eltüntetni a vírust egyik pillanatról a másikra. Még sok évig fogunk együtt élni ezzel az új helyzettel, meg kell változtatnuk szokásainkat, életvitelünket ahhoz, hogy megfelelően tudjunk reagálni az új elvárásokra. Nem mindegy azonban, hogy ki tudjuk-e használni a válságban rejlő lehetőségeket és potenciálokat…