Category Archives: Koronavírus

Megugrott a kereslet a vidéki házak iránt. Köztük a toszkán birtokok.

Aki attól tartott, hogy a koronavírus miatt az ingatlanpiac további hanyatlásának leszünk tanúi, az bizony most melléfogott. A járvány eluralkodásával ugyanis családok ezrei döntöttek úgy, hogy ha már át kell térniük smart-workingre vagy home office-ra, akkor bizony szeretnének egy gyönyörű tengerpartra vagy egy szívmelengető havas tájra néző lakásból dolgozni vagy tárgyalni. A Covid egy teljesen új ritmust váltott ki az emberekből... szinte bukolikus hangulatot teremtett, ahol az emberek újra a természetközelségre vágynak, s egyre inkább eltávolodni kívánnak a nagyvárosok frenetikus zajától, szennyétől.
2020 első hónapjaihoz viszonyítva is, amikor a világjárványról még nem volt tudomásunk, vagy legalábbis határainktól távolinak tűnt, a kertesházak, sorházak és a zöldövezetben található ingatlanok kereslete országos viszonylatban 29%-kal nőtt.

A legnagyobb elvándorlás a városokból főként az északi megyékben, valamint Rómában volt regisztrálható, ahol szinte menekültek a kertkapcsolat nélküli ingatlanokból. Csak Lazio megyében például idén júliusban rég nem látott 37%-os növekedés volt a kertvárosi ingatlanok, valamint a vidéki kertes házak iránti keresletben a Covid előtti időszakhoz képest. Itt a legfelkapottabb vidék a Viterbo környéki lankás, panorámás övezet volt, amely nemcsak természeti szépségével, de középkori falvacskáival és a főváros relatív közelségével együtt vitte a prímet. Ezen a vidéken a kertes házak és vidéki nyaralók iránti kereslet 123%-kal emelkedett.
Ugyancsak kiemelkedően magas érdeklődés mutatkozott még a Langhe vidék, valamint Brescia és Brindisi környékén, no és hát a toszkán vidék is ismét reneszánszát éli.: csak a Firenze és Siena környéki vidéken (amely Chianti vidékként ismert) a kereslet növekedése 89%-os volt. Az északi tavakról nem is beszélve.

Az érdeklődés fókuszában egyébként olyan családok álltak, ahol a jövedelemkeresők önálló vállalkozók, professzionális szakemberek (mérnökök, közgazdászok, jogászok) akik miután kénytelenek voltak áttérni a home office alapú munkára, így a megszokottnál sokkal több időt töltöttek otthon a járvány első hullámának akut időszakában. Ezek a családok főként nagy alapterületű, kényelmes, közvetlen kertkapcsolatos, vagy egyenesen a természetben, a kis falvakban megbúvó házakat kezdtek el keresni, igényes panorámával és - ha lehetőség volt rá - medencével. Ezen ingatlanok átlagosan 350.000-400.000 euróért kerültek értékesítésre, a legtöbbjük már felújított állapotban. Sokan ezek között külön kérték, hogy ha lehetséges az ingatlanhoz tartozzon szőlő-, vagy olivaültetvény, mert jövőbeni céljuk olyan párhuzamos tevékenység beindítása, amely kiegészítő jövedelemként is szolgálhat az elkövetkező bizonytalan időkben.

A smartworking elterjedése az utóbbi hónapokban, valamint az emberek életstílusában bekövetkezett gyökeres változások a világjárvány hatására egyre több embert irányítottak kifelé a városokból, akik úgy gondolják, hogy lakhatásuk a post-Covid időszakban is minőségileg sokkal jobb lehet vidéken, mint a városokban. Ezeknek a középpontba került kisvárosoknak a mai életminősége és az életszínvonala is magasabb, mint a nagyvárosoké, főként, ha figyelembe vesszük az utóbbi évek infrastruktúrális beruházásait, valamint a nagyvárosokban elharapódzott drága négyzetméterárakat a B&B és AirBnb szektor viharos elterjedése miatt.

Emellett ugyancsak reneszánszukat élik azok a villák, illetve luxusingatlanok, amelyek a hatvanas-hetvenes évek nagy gazdasági felvirágzása idején épültek, nagy kertekkel, parkokkal, igényes kialakítással, valamint az elmúlt évtizedekben restaurált régi, többszázéves villák és rezidenciák, melyeket akár közös befektetésként is többgenerációs családok kezdtek ismételten felfedezni. Ezeknek az ingatlanoknak ugyanis a legnagyobb előnye és értéke éppen a nagy - külső és belső - terekben rejlik, amelyeket a mai építésű ingatlanok esetén már lehetetlen megtalálni. Itt a vásárlók általában 350-500 négyzetméter alapterület alatt nemigen nézelődnek, s a legtöbbjük kültéri medencét és belső spa-egység kialakítását is elvárja. Visszatért az igény emellett az ültetvényekre és a szőlő-, illetve olivatermelésre, amelyek még realisztikusabbá teszik az autentikus vidéki életet és a nagycsaládi dinasztiaszerű létet.

A járványhelyzet tehát egy egészen új keresletet alakított ki, ahol egy új vásárlói réteg kezdett egy teljesen új, az utóbbi évtizedekben leszállóágba került életstílust ismét fellendíteni egy teljesen újszerű hozzáállással.

Íme az ingatlanpiacon regisztált és az olasz családok "új területi átrendeződését" kifejező lista:

1. Viterbo +123%
2. Firenze +89%
3. Brindisi +75%
4. Arezzo +67%
5. Cuneo +55%
6. Grosseto +45%
7. Parma +40%
8. Roma +38%
9. Siena +35%
10. Rimini +20%
(Forrás: Business Insider, Italia, Economia)

Emellett nem szabad elfeledkeznünk a külföldi befektetések fellendüléséről az olasz piacon. A megváltozott utazási szokások, a bizonytalanság, a bizalmatlanság a szállodák és távoli tájak felé, ismét értéket adott a "saját nyaraló" fogalmának. S hol másutt keressen az emberfia nyaralót, mint a napsütötte Itáliában? Bármilyen tájat is szeressen a vevő, az olasz ingatlanpiac tökéletes kínálattal tud válaszolni: az elegáns északi tavaktól (Lago Maggiore, Lago di Como, Lago di Garda) a mediterrán szigetekig (Szardínia, Capri, Ischia vagy Elba szigete), a középkori falvaktól a tengerparti szórakozóhelyekig (San Gimignano, Bolgheri, vagy a déli Gallipoli és Polignano a Mare) bárhol bárki tud az igényeinek megfelelő ingatlant találni, ahová ebben a bizonytalan világban el tud menekülni és gyönyörködni a természetadta panorámában. Jelenleg többezer ingatlan vár új gazdára, s akár 45.000 eurótól bárki megvalósíthatja régi álmát egy saját mediterrán nyaraló megszerzésére.

Mert azt bizonyára mindenki tudja, hogy ennek a világjárványnak nem egy nap lesz vége és az oltás sem fogja eltüntetni a vírust egyik pillanatról a másikra. Még sok évig fogunk együtt élni ezzel az új helyzettel, meg kell változtatnuk szokásainkat, életvitelünket ahhoz, hogy megfelelően tudjunk reagálni az új elvárásokra. Nem mindegy azonban, hogy ki tudjuk-e használni a válságban rejlő lehetőségeket és potenciálokat…

AZ ELVÁLT SZÜLŐK ÉS A KISKORÚ GYERMEKEK KAPCSOLATTARTÁSA, ILLETVE A LÁTHATÁSI JOGOK GYAKORLÁSA A COVID-19-RE VONATKOZÓ ÚJ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK FÉNYÉBEN OLASZORSZÁGBAN

Jogeset: Egy házaspár perbeli megállapodással megegyezett a közös szülői felügyelet gyakorlásáról, azzal, hogy a gyermekek az anyai háztartásban kerülnek elhelyezésre és egy részletezett időbeosztás (naptár) szerint tartózkodhatnak az apai háztartásban. Azt követően, hogy az édesanya a gyermekekkel időlegesen más településre költözött, az édesapa ideiglenes intézkedés kibocsátása végett sürgős keresettel fordult a folyamatban lévő eljárás bírójához a megállapodásba foglalt rendelkezések kikényszeríthetősége érdekében, következésképpen kérte, hogy a bíróság sürgős és azonnali intézkedésben állapítsa meg, hogy az őt megillető láthatási jogokat továbbra is ugyanúgy gyakorolhatja az időközben hozott kijárási tilalom és az állampolgárok mozgását szabályozó rendelkezések ellenére is.

A bíróság döntése: A Milánói Bíróság egy inaudita altera parte (a kérelmezett meghallgatásának mellőzésével hozott) azonnali intézkedéssel kötelezte a szülőket a perbeli megegyezésük szerint módosított és a különválálásukról határozó ideiglenes intézkedésben foglaltak tiszteletben tartására.
A Bíróság az alábbiakra alapozta döntését:
a) A 2020. március 8-án kelt 11. számú DPCM Miniszterelnöki Hivatal Rendeletének 1. § 1) bekezdésének a) pontja szerinti rendelkezés nem akadályozza a kiskorúak elhelyezésére és lakhelymegjelölésére vonatkozó rendelkezések végrehajtását és lehetővé teszi a “lakóhelyre vagy tartózkodási helyre való visszatérés céljából” eszközölt mozgásokat, ezért semmilyen regionális terület “lezárása” nem igazolhatja az érvényben lévő különválás vagy válás során hozott határozatok megsértését;
b) A Miniszterlenöki Hivatal Titkársága által március 10-én közzétett Gyakran Ismételt Kérdések (#IoRestoaCasa rendelet, gyakran feltett kérdések a kormány által elfogadott intézkedésekről) pontosították, hogy azok a mozgások, amelyeknek célja “hogy a kiskorú gyermeket a másik szülőnél vagy nevelőnél elérje a szülő, mind megengedettek, minden esetben a bíró által előírt különválási vagy a bontóperben hozott határozatok szerinti módon”. Ezért a szülőknek, különösen a gyermekkel együtt élő édesanyának lehetővé kell tennie a gyermekekkel kapcsolatos normális közös felügyeletet, a megállapodásban foglaltak szerint.

A Milánói Bíróság döntésével homlokegyenest más nézetet vallott a Bari-i Bíróság, amely egy 2020. március 26-án hozott határozatában helyt adott a gyermekkel együtt élő édesanya keresetének, amely kérte, hogy a COVID-19 miatt kialakult veszélyhelyzet alatt a bíróság függessze fel az édesapa láthatási jogait, aki más városban lakik.
A Bari-i Bíróság szerint ugyanis a gyermek lakóhelyével nem egyező városban élő szülő láthatási jogának gyakorlása nem tudná megvalósítani a 2020. március 20-án hozott DPCM Miniszterelnöki rendeletben előírt biztonságot és elővigyázatosságot, illetve tágabb értelemben sem felel meg a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében hozott rendeletek céljának, amely így foglalható össze: “az ország területén az állampolgárok mozgásának szigorú és általános korlátozása, amelynek célja a fertőzés visszaszorítása, az állampolgárok és így a kiskorúak részéről is elvárható áldozathozatal mellett” , így emiatt “a kiskorú gyermekek és szüleik jogai-kötelezettségeit a kapcsolattartásra, a jelenlegi veszélyhelyzetben, alá kell rendelni a személyek mozgását korlátozó előírásoknak.”.
A Bari-i Bíróság koherensen illeszkedik a bevezetett jogszabályi rendelkezések szószerinti és szisztematikus értelmezéséhez, még akkor is, ha absztrakt módon megítélni adott esetben melyik lenne a gyermek számára legmegfelelőbb érdek (the “best interest of the child”) egy ilyen rendkívüli helyzetben, valóban, szinte lehetetlen.

Hogy a két szélsőséges nézet között valamiféle rendszert lehessen találni, a Miniszterelnöki Hivatal Titkársága 2020. április 1-jén módosította saját korábbi közleményét és a FAQ kérdésekre adott válaszok között az alábbiak szerint nyilatkozott: “azokat a mozgásokat, amelyek amiatt szükségesek, hogy a gyermekkel együtt nem élő szülő meg tudja látogatni a másik szülőnél élő kiskorú gyermekét vagy saját kapcsolattartása érdekében elvigye őt magával, akkor is engedélyezettek kell tekinteni, ha a szülők két különböző városban élnek. Ezen mozgásoknak azonban a lehető legrövidebb úton és az összes vonatkozó egyészségügyi előírás betartása mellett kell realizálódniuk, valamint kizárólag a különélés és a válóper során a bíróság által hozott határozatban előírt módon; illetve ilyen intézkedések hiányában a szülők megállapodás alapján.”

A Miniszterelnöki Hivatal álláspontja tehát világos: az elvált szülők kiskorú gyermekeire vonatkozó láthatási jogokat a veszélyhelyzetben hozott rendkívüli szigorítások nem befolyásolják, azokat nem függesztik fel, még akkor sem, ha ez azzal jár, hogy a szülőnek vagy a gyermeknek másik városba kell emiatt utaznia.

A fenti szabályozás azonban továbbra sem rendezte a két különböző országban élő gyermek és szülő közötti kapcsolattartást, amelynek várható következménye az lesz, hogy az együttélő szülő (általában az édesanya) nem fogja engedélyezni a gyermek utazását, megvárva, amíg a másik szülő (legtöbbször az édesapa) egy olyan határozatot tud felmutatni vele szemben, amely kötelezi őt erre.
Tekintve ugyanakkor az egyes államok meglehetősen sajátos hozzáállását a járványhoz, igen változatos megoldásoknak nézhetünk elébe. Elegendő csak arra gondolni, hogy Svédország mind a mai napig nem vezetett be korlátozásokat a vírus terjedésének megfékezésére és az állampolgárok védelmére, tehát feltehetően a svéd bíróságok részéről semmi akadálya nem állna fenn a kiskorúak utaztatásának és a kapcsolattartást szabályozó határozatok módosítás nélküli betartásának, azonban azzal is számolni kell, hogy az esetleges joghatóság a döntésben mindig a korábbi határozatot meghozó bíróságnál van, illetve, amennyiben a gyermek időközben lakhelyet változatott, a jelenlegi szokásos lakhelye szerinti bísóságon, tehát igencsak eltérő szabályozás várható még látszólag hasonló esetekben is.

A COVID-19 miatt kialakult rendkívüli állapotok miatt az olasz bíróságok 2020. május 11-e után egy második fázis bevezetését tervezik, ahol a főszerep az írásbeliségen és videó-konferencián lesz a D.L. 18/2020 83. cikk f) és h) pontokban részletezettek szerint.
Az élet tehát az Olaszországban jelenleg még hatályos kijárási korlátozás ellenére sem áll meg az igazságszolgáltatásban, hanem alkalmazkodva a WHO és az Olasz Népegészségügyi Intézet ajánlásaihoz, a mai technológiát kihasználó megoldások mellett épülnek ki napról napra a bírósági eljárások új szabályzatai, melyek rendkívüli erőfeszítést igényelnek az ügyvédektől is, hiszen naprakész információkkal kell rendelkezniük a megújult határidő számítások és eljárásjogi változások miatt.
Most méginkább fontos, hogy időben tájékoztatást kapjunk ügyfeleinktől keresetlevél kézbesítése esetén vagy sürgős perek indítása céljából.
A családjogi szektor a jelenleg is leginkább aktív részleg a bíróságokon, hiszen az állampolgárok legszemélyesebb ügyei ( családon belüli erőszak, gyermek tartásdíj nem-fizetése, külön költözés miatt már elindult perekben ideiglenes intézkedések hozatala) nem várhatják meg a járvány levonulását, így ezekben a perekben mi is folytatjuk a munkát irodánkban, bár a budapesti konzultációinkat most egy időre mellőznünk kell.
Ugyancsak sok megkeresés érkezett függőben levő olaszországi szerződések miatt, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenültek a járvány okozta nemzeti és nemzetközi szigorítások és tilalmak miatt. Ezek az ügyek is késedelem nélküli beavatkozást igényelnek.
Köszönjük, ha ebben az időszakban a szokásosnál még aktívabban működnek közre, hogy segítsék munkánkat.
Telefonon vagy e-mailben továbbra is elérhetők vagyunk.

2020-05-06