MAGYAR ÍTÉLET HOGYAN HAJTHATÓ VÉGRE KÜLFÖLDÖN? – 44/2001/EU rendelet („Brüsszel I”)
A TANÁCS 44/2001/EK RENDELETE
(2000. december 22.)
a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
Az alapszabályt az alábbi rendeletek módosították az évek során:
►M1
A Bizottság 1496/2002/EK rendelete (2002. augusztus 21.)
►M2
A Bizottság 1937/2004/EK rendelete (2004. november 9.)
►M3
A Bizottság 2245/2004/EK rendelete (2004. december 27.)
►M4
A Tanács 1791/2006/EK rendelete (2006. november 20.)
►M5
Az Európai Parlament és a Tanács 1103/2008/EK rendelete (2008. október 22.)
►M6
A Bizottság 280/2009/EK rendelete (2009. április 6.)
►M7
A Bizottság 416/2010/EU rendelete (2010. május 12.)
Mi volt a 44/2001/EU rendelet ma is élő tartalma?
A határozatok szabad mozgásának biztosítása érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamban hozott határozatokat el kell ismerni és végre kell hajtani az e rendelet hatálya alá tartozó más tagállamban, még abban az esetben is, ha a végrehajtás alá vont személy harmadik államban rendelkezik lakóhellyel.
A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg, és a joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a per tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő joghatósági okot kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.
Az alperes lakóhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében.
A felek szerződéses szabadságát – a biztosítási, fogyasztói és munkaszerződések kivételével, amelyeknél a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása tekintetében csak korlátozott szerződéses szabadság engedhető meg – az e rendeletben megállapított kizárólagos joghatósági okok figyelembevételével tiszteletben kell tartani.
A harmonikus jogalkalmazás érdekében a párhuzamos eljárások lehetőségét el kell kerülni, és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatot két tagállamban. Világosan és hatékonyan kell szabályozni a perfüggősség és az összefüggő eljárások megoldását, valamint a felfüggesztés alapjául szolgáló időtartam meghatározásának tekintetében fennálló nemzeti eltérésekből adódó problémák elhárítását. E rendelet alkalmazásában az említett időtartamot önállóan kell meghatározni.
A rendelet legfontosabb tartalmi elemei közé tartozik a nemzetközi vonatkozású perekben a joghatóság meghatározása. Erről az 5. cikk rendelkezik a következőképpen:
Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető:
1. a) ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt;
b) e rendelkezés értelmében, eltérő megállapodás hiányában a vitatott kötelezettség teljesítésének helye:
— ingó dolog értékesítése esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés alapján az adott dolgot leszállították, vagy le kellett volna szállítani,
— szolgáltatás nyújtása esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani;
c) amennyiben a b) pont nem alkalmazható, az a) pontot kell alkalmazni;
2. tartással kapcsolatos ügyekben a tartásra jogosult lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének bírósága előtt, vagy, amennyiben az ügy kimenetele ►C1 személyi állapotot érintő járulékos kérdés, ◄ az ilyen eljárásra saját joga alapján joghatósággal rendelkező bíróság előtt, kivéve, ha az említett joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul;
3. jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet; ▼B
4. büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményen alapuló polgári jogi kártérítés vagy az eredeti állapot helyreállítása iránti igény tekintetében azon bíróság előtt, amely a büntető eljárásban eljár, amennyiben az említett bíróság saját joga alapján a polgári jogi igény elbírálására jogosult;
5. fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvita tekintetében a fióktelep, képviselet vagy más telephely helyének bírósága előtt;
6. a törvény erejénél fogva létrejött, írásba foglalt vagy szóban megkötött és írásban megerősített célvagyon („trust”) alapítója („settlor”), kezelője („trustee”) vagy kedvezményezettje („beneficiary”) annak a tagállamnak a bírósága előtt, ahol a célvagyon („trust”) található;
7. rakománymentés vagy segítségnyújtás tekintetében követelt ellenérték megtérítésével kapcsolatos jogvita esetén annál a bíróságnál, amelynek hatáskörében a kérdéses rakományt vagy fuvardíj iránti követelést:
a) a megtérítés iránti igény biztosítása érdekében lefoglalták; vagy
b) lefoglalhatták volna, azonban kezességet vállaltak vagy más biztosítékot adtak;
e rendelkezés azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha azt állítják, hogy az alperes a rakományon vagy a fuvardíj iránti követelésen érdekeltséggel rendelkezik, vagy a mentés időpontjában rendelkezett.
Javasoljuk, hmennyiben külföldi partnerével nemzetközi szerződést kötött illetve nemteljesítés, hibás teljesítés illetve egyéb szerződésen alapuló jogérvényesítést tervez Olaszországban, mindenképpen keresse fel irodánkat a konkrét ügyben való egyeztetés céljából.
Csakis az ügy átfogó elemzése alapján lehetséges megítélni, mely eljárás a legmegfelelőbb az adott ügyben.