HÁZASTÁRSA KÜLFÖLDI? NEM ISMERI A VEGYES HÁZASSÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT? – 2201/2003/EU rendelet

A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE
(2003. november 27.)
a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A házasság felbontására, a különválásra, illetve a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozatok tekintetében ezt a rendeletet csak a házassági kötelékek felbontására kell alkalmazni, és a rendelet nem foglalkozik olyan kérdésekkel, mint például a házasság felbontásának jogalapja, a házasság vagyonjogi következményei vagy egyéb járulékos vonatkozások.

Annak érdekében, hogy minden gyermek számára egyenlőséget biztosítsanak, e rendelet kiterjed a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatra, beleértve a gyermek védelmére vonatkozó intézkedéseket is, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljáráshoz kapcsolódnak-e.

Mivel a szülői felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása gyakran a házassági jogi eljárások összefüggésében merül fel, célszerűbb volt ezeket egyetlen jogi aktusba szabályozni.

A gyermek vagyonát illetően ezt a rendeletet csak a gyermek védelmét szolgáló intézkedésekre kell alkalmazni, azaz:
– a gyermek vagyonának gondozásával megbízott, a gyermeket képviselő vagy segítő személy vagy szerv kijelölése és feladatai, valamint
– a gyermek vagyonának kezelése, megóvása vagy rendelkezésre bocsátása.

Ebben az összefüggésben ezt a rendeletet például olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a szülők vitában állnak a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatban. A gyermek vagyonával kapcsolatos intézkedéseket, amelyek nem vonatkoznak a gyermek védelmére, továbbra is a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. December 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelettel (1) kell szabályozni.

A tagállamokban meghozott határozatok elismerését és végrehajtását a kölcsönös bizalom elvére kell alapozni, és az elismerés megtagadásának jogalapját a szükséges minimális szinten kell tartani.

A közokiratokat és a felek közötti azon megállapodásokat, amelyek valamely tagállamban végrehajthatók, az elismerésről és végrehajtásról szóló szabályok alkalmazásában a „határozatokkal” egyenértékűként kell kezelni.

Az Európai Tanács tamperei ülésének következtetéseiben úgy ítélte meg, hogy a családjogi perek terén hozott határozatokat „az Unió egész területén automatikusan el kell ismerni bármilyen közbenső eljárás vagy a végrehajtás megtagadásának bármely jogalapja nélkül”. Ez az oka annak, hogy a láthatási jogról és a visszavitelről szóló azon határozatokat, amelyeket az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban igazoltak e rendelet rendelkezéseivel összhangban, az összes többi tagállamban is el kell ismerni és végre kell hajtani anélkül, hogy további eljárásra lenne szükség. Az ilyen határozatok végrehajtására vonatkozó rendelkezések esetében továbbra is a nemzeti jog az irányadó.

A központi hatóságoknak együtt kell működniük általános ügyekben és egyedi esetekben egyaránt, beleértve a családjogi viták békés rendezésének elősegítését a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben. E célból polgári és kereskedelmi ügyekben a központi hatóságok részt vesznek a polgári és kereskedelmi ügyekben egy Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Igazságügyi Hálózatban.

Ezt a rendeletet a bíróság jellegétől függetlenül az alábbiakkal kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni:

a) a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése;
b) a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése.

Az (1) bekezdés b) pontjában említett ügyek különösen a következőkkel foglalkoznak:

a) felügyeleti jog és kapcsolattartási jog;
b) gyámság, gondnokság és hasonló intézmények;
c) a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket;
d) a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése;
e) a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

Ez a rendelet adja meg továbbá a gyermek jogellenes külföldre vitelének fogalmát is, amely szerint:

2.cikk 11. pont: „jogellenes elvitel vagy visszatartás”: egy gyermek elvitele vagy visszatartása,

a) amennyiben az sérti a határozat vagy jogszabály hatálya alapján, illetve azon tagállam joga szerint jogilag kötelező megállapodás útján szerzett felügyeleti jogokat, ahol a gyermek közvetlenül az elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett;
és
b) feltéve, hogy az elvitel vagy visszatartás időpontjában a felügyeleti jogokat közösen vagy önállóan ténylegesen gyakorolták, vagy gyakorolták volna, ha az elvitelre vagy visszatartásra nem kerül sor. A felügyeletet közösen gyakoroltnak kell tekinteni, ha határozat vagy jogszabály hatálya értelmében a szülői felelősség egyik gyakorlója nem határozhat a gyermek tartózkodási helyéről a szülői felelősség másik gyakorlójának hozzájárulása nélkül.

Ugyancsak ez a jogszabály határozza meg a vegyes házasságok bontópereire és válóperei az általános joghatósági feltételeket, amelyek alapján:

(1) A házasság felbontásával, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal,

a) amelynek területén:
– a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek,
vagy
– a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik,
vagy
– az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
– közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
– a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott,
vagy
– a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van a „domicile”-ja (lakóhelye);

b) amelynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik „domicile”-lal (lakóhellyel).

(2) E rendelet alkalmazásában a „domicile” (lakóhely) megegyezik az Egyesült Királyság és Írország jogrendszerében alkalmazott kifejezés jelentésével.

De itt találkozunk a szülői felügyeletre voantkozó joghatóság meghatározásával is.

Ez alapján, egy tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek olyan gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, aki a bíróság megkeresésékor az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

Ám a valós élet jogalkalmazásában ez már korántsem ilyen egyszerű. Éppen ezért, amikor vegyes házasságban született gyermekről van szó vagy külföldi állampolgárral együtt nevel vagy nevelt közös gyermeket, és a szülői felügyeletre vonatkozóan nézeteltérés alakult ki Ön és párja között, mindenképpen javasoljuk, hogy keresse fel irodánkat, mert csakis a részletek teljes ismeretében tudjuk Ügyfelünket megfelelő tanáccsal és, szükség esetén, képviselettel ellátni.