NEM TUDJA MELY JOG ALKALMAZANDÓ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEIRE? – 593/2008/EU rendelet („Róma I”)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE
(2008. június 17.)
a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.)

A belső piac megfelelő működése – annak érdekében, hogy előreláthatóbbá váljék a jogviták kimenetele és javuljon az alkalmazandó joggal kapcsolatos biztonság és az ítéletek szabad mozgása – szükségessé teszi azt, hogy a tagállamokban hatályos kollíziós szabályok ugyanazt a nemzeti jogot határozzák meg, függetlenül attól, hogy melyik országban található az a bíróság, amely előtt keresetet indítanak.

E rendelet tárgyi hatálya és rendelkezései összhangban állnak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelettel (Brüsszel I.), valamint a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (Róma II.)

Jogválasztás hiányában – ha az alkalmazandó jog nem határozható meg annak alapján, hogy a szerződés besorolható egy meghatározott szerződéstípusba vagy hogy az alkalmazandó jog azon ország joga, ahol a szerződés jellemző szolgáltatásának teljesítésére kötelezett fél szokásos tartózkodási helye van – a szerződésre azon ország joga az irányadó, amelyhez a legszorosabban kapcsolódik. Ezen ország meghatározásához figyelembe kell venni többek között, hogy az adott szerződés nagyon szoros kapcsolatban áll-e más szerződéssel vagy szerződésekkel.

A jogválasztás szabadságának elve

A rendelet egy új fordulatot hozott a szerződéses szabadság terén a jogválasztás szabadsága elvének bevezetésével. E jogelv szerint a szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg.

A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a szerződést a korábban – az e cikk szerinti korábbi jogválasztás, illetve az e rendelet más rendelkezései alapján – irányadó jog helyett egy másik jog rendelkezései alá vonják. A szerződés alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseinek a szerződéskötés után bekövetkezett módosítása a szerződés 11. cikk szerinti alaki érvényességét nem érinti és harmadik személyek jogait nem sérti.

Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi, a jogviszonyra vonatkozó egyéb lényeges tényállási elem más országhoz kapcsolódik, mint amelynek jogát választották, a felek választása nem sértheti a másik állam azon jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

Ha a szerződésre alkalmazandó jogról nem született megállapodás a 3. cikknek megfelelően és az 5–8. cikk sérelme nélkül, a szerződésekre alkalmazandó jogot a következőképpen kell meghatározni:

a) az adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található;

b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye található;

c) ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlannal kapcsolatos bérleti jogra vonatkozó szerződés esetén az ingatlan fekvése szerinti ország joga irányadó;

d) a c) pont ellenére, olyan szerződésre, amelynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete, azon ország joga irányadó, ahol a bérbeadó szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a bérlő természetes személy, és szokásos tartózkodási helye ugyanebben az országban található;

e) franchise-szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a franchise-vevő szokásos tartózkodási helye található;

f) a forgalmazási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a forgalmazó szokásos tartózkodási helye található;

g) az árverés útján történő adásvételre irányuló szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az árverésre sor kerül, ha ez a hely meghatározható;

h) olyan multilaterális rendszer keretében kötött szerződésre, amely a megkülönböztetésmentes szabályokkal összhangban és egyetlen jog alkalmazásával összehozza több harmadik félnek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti azt, az említett jog az irányadó.

Javasoljuk tehát minden ügyfelünknek, akiket kereskedelmi szerződések kötnek olasz partnerekhez, hogy mielőbb erősítsék meg írásban a jogválasztást, mert ezáltal a jövőbeni vitáikban biztosan kiszámítható bíróság fog eljárni és az alkalmazandó jog tekintetében nem lesznek kételyek. Ezt a jogválasztást több érvényes módon meg lehet tenni, amelynek csak egyik fajtája a keretszerződés és az általános szerződési feltételek. Tanácsadással szívesen megkönnyítjük választását a kérdésben.